Főváros

Reggel szokás szerint felébredtem a tábortagoknak fenttartott házban. Mivel nem volt otthonom vagyis volt, de nem ismerem el. Nos ott tartottam, hogy felébredtem és elvégeztem pár nyujtó gyakorlatott. Szobatársaim irigykedő pillantásait elkerülve. Amikor végeztem lefoglaltam a fürdőszobát és rendbeszettem magam. Ma "szabadnapunk" volt, ezért úgy döntöttem lelátogatok a városba. Felvettem a maszkomat, hogy még véletlenül se ismerjenek fel. Kiléptem a levegőre és az a kedvenc illatom fogadott engem. Itt a tábor körül belengte az izzadság és a város szaga és isteni keveréke volt. Betértem az egyik teaházba és erndeltem egy mentateát. Mikor szürcsölgettem észrevettem egy lapot. Kifizettem a teát és megnéztem. Röviden összefoglalva az én drágalátos rokonom - habár őt csak látásból ismerem - megfegyegette, ha nem mond le a címéről akkor erőszakkal veszi el. Amikor a jutalmat elolvastam felragyogott a szemem.
~ Ebből a pénzből talán tudok saját házat venni... ~ gondoltam naívan. Kimentem a teaházból, de nem tudtam mit tegyek. Gondolkoztam és gondolkoztam. Aztán rájöttem, hogy a kapcsolataimat ki is tudom használni. Ám akkor duplán visszaüthet. A palotafelé akartam menni, de ott azt mondták igazoljam a személyemet, de akkor lebuknék. Mit csináljak? Tehetetlenül álltam az út szélén...

Hirtelen megláttam egy alakot az őröknél. Habár nem lett volna gyanús, de amikor meglátta, hogy figyelem elrohant. Csak, kár, hogy ennyire takarásban volt, mivel egyáltalán nem ismertem fel. Gyorsan elindultam utána, hogy, hátha utol érem. Mikor utol értem volna, látom, hogy sehol sincs. Észrevettem, hogy a palota melletti kőfalon és a földön apró korom nyomok vannak. Lehajoltam a földhöz, hogy megnézzem, hogy friss vagy már régi, de amint hozzáérek felszisszentem. Jó friss volt.
~ Ez biztos egy képzett tűzidomár ~ gondoltam magamban. Amint ránéztem a falra láttam, hogy kábé 3 méter magas. Magamban kezdem variálni az esélyeket. Ő aki megfenyegette a királyt? Vagy csak egyszerű tolvaj? Hogy tudom őt utol érni? Kapok érte pénzt? Ezek a kérdések jöttek fel bennem. Vagy cikk-cakkban megyek fel ám akkor lecsukhatnak és rájönnek, hogy kivagyok. Ez nem lenne jó. Vagy talán kerüljem meg a területet? Azzal sokkal több időt vesztek el. Eldöntöttem. Megkerülöm.

Megpróbáltam minél gyorsabban futni, de úgy is 10 perc futás találtam magam a fal alatti területen. Gyorsan csináltam egy két nyújtózkodást, mert már kezdett fájni a lábam. Hirtelen észreveszek újabb korom nyomokat. Pár növényen már vörös foltok is voltak.
- Növénykínzó! - sziszegtem halkan. - Vagy nem? - suttogtam halkan. Azt hittem, hogy egy kicsi parázs és kész, de nem. Vér foltok.
~ Ez nem okozhatott súlyos sebet, mégis lelassíthatja... van remény! ~ gondoltam magamban. Az apró vércseppeket kezdtem el követni. A nyom egy sziklás területre vezetett el. A sziklák úgy álltak, mint a fák. Szóval szikla-erdő milyen logikus...
~ Bárhol lehet, de jobb vigyázni! ~ gondoltam magamban és én is elbújtam az egyik szikla-fa alá.

Megpróbálok megfelelő rejtekhelyet találni. Éppen helyezkedek el amikor meglátom az emberkét. A kezét kötözi. A sebe nem túl nagy, nem súlyos. Mégis mintha a fájna neki.
~ Ez jár annak aki előlem menekül ~ gondoltam magamban. Közelebb akarok menni, hogy lássam az arcát, de a súlyom alatt egy apró kő összetörik. Erre az emberke rám néz. Elkezd egy ismeretlen koreográfiát és egy szikla indul meg felém. Éppen csak, hogy eltudok vetődni. Majd megint egy ismeretlen mozdulat sor és egy vízszintes oszlop indul felém ami egy másik sziklának akar nyomni.
~ Nos ez egy földidomár... ~ gondoltam magamba. A vízszintes szikla közeledik felém, hogy szétlapítson. El akarok ugrani és...

Elugrani nem tudtam, csak felfelé, mert jobbról-balról jött felém a szikla. Szóval felugortam a velem szembeli oszlopra és onnan látom meg, hogy menekülni készül az emberke. Gyorsan elé ugrok, de elkezd a sziklákon oda-visszaugrálni.
~ Nem menekülsz! ~ gondoltam magamban és elővettem az egyik kovakövet. Ahhoz a sziklához súrolom amelyiken éppen szaladok hátha a szikrából tudok tűzet kelteni, így tűz idomítással eltudom kapni. Ha nem megy akkor a kovakővel megdobom.

A Föld királyság felé tartottam éppen Buffin, a égi Bölényemen, mikor egy tűz labdát láttam lejjebb. Azt gondoltam valaki bajban van, vagy valami.
- Buffi, ereszkedj lejjebb! - a kis borjú lejjebb ereszkedett, és akkor láttam, mi a szitu: egy Tűz Idomár lány egy fickót kerget. gondoltam, hogy talán a fenyegető lehet az, mert a Templomokban is híre kelt a Tűz Király megfenyegetése. amint landoltunk, leugrottam Buffiról, és felsegítettem a lányt.
- Szia. Amuna vagyok, és ha akarod, segítek elkapni, akit kergetsz. - mondtam neki kedvesen. Amint elfogadta az ajánlatot, Buffi felé fordultam:
- Buffi, próbálj a fickó elé kerülni, és vigyázz magadra! - Amint Buffi elindult, elindultam a lánnyal üldözni az alakot.

Buffi sakkba tartotta a fickót, legalábbis felismertem a farka által okozott csapás hangját. Eközben viszont a lány elájult. Mivel szerencsére egy elsősegély épület előtt volt ez, bevittem oda, hogy ápolják, amíg magához nem tér, majd elindultam a fickó után. mikor odaértem, láttam, hogy Buffi vicsorogva tartja sakkba a Föld idomárt.
- Szép volt Buffi! - mosolyogtam, miközben megsimogattam a fejét. majd odamentem a fickóhoz és ezt kérdeztem:
- Na, szépen mondja el, hogy mit tett, hogy üldözték?

A férfi tekintetéből látszott, hogy őrült, amit bebizonyított az is, ahogy beszélt.
- Kérem, maga szerintem nincs jól! Nem tudom, ki a mostani uralkodó, de szerintem sose tenne ilyent! Hadd vigyem el egy orvoshoz, hogy kivizsgálják! - úgy gondoltam, hogy valami méreg vagy szer hatása alatt van(nem drog!XP). Mikor azt mondta, utolér a végem, csak ezt kérdeztem:
- És miből gondolja ezt? - ekkor valami azt súgta, hogy van valami mögöttem.
- Buffi, ugorj! - és megpróbáltam kitérni a mögöttem lévő dolog elől. Ha sikerül, akkor valószínűleg a férfit éri a támadás. Ha nem megfordulok, és egy széllökéssel próbálkozok.

- Nem fogom hagyni, hogy megöljön valakit, csak mert úgy gondolja! - mondtam neki a választ a kérdésére. A fickó szerint nem a jogos ember van a trónon, amin jelenleg egy álszent csaló ül. Aztán felém rúg egy sziklám, amit egy hatalmas széllökéssel próbálok visszaverni.
Ha sikerül, felugrok, előkapom a két legyezőt, hogy azzal egy nagy széllökést generálva a falhoz repítsem a fickót.
Ha pedig nem, akkor megpróbálom egy tetőre felrúgni, hogy ne legyen esélye.

Sikerült a sziklát visszaküldeni a férfihoz, majd a falhoz csapni a 2. Széllökéssel.
- Adja fel, semmi esélye! - kiáltottam. Amint felém dobott egy sziklát, és hallottam az oszlop repedését mögöttem, elugrottam onnan, majd a két legyezőt használva egy kisebb tornádót próbáltam generálni, hogy felkapja a fickót. Csak abban reménykedtem, hogy sikerül, még ha engemet is elvisz.
- Buffi, készülj, ha el kell engem kapni! - mondtam neki még gyorsan.

Bosszús volt, mikor kikerültem a két támadását, de rögtön támadt volna, ha a tornádó nem kapta volna fel, és nem vágja egy sziklához.
- Ez az! - mondtam boldogan. Odamentem, hogy azért megnézzem, jól van-e. Csupán elájult. Szóval elkaptam. Úgy döntöttem, hogy elviszem abba a gyengélkedőbe, ahová az ájult lányt vittem. Buffi segítségével oda is vittem.
- Jó napot! Hoztam még egy sérültet! Kezelés után ha lehet, börtönbe vigyék, mert ő fenyegette meg az uralkodót!

Az ápoló értetlenül néz rád, de elviszi és elhelyezi az ájult férfit.
- Hogy mit csinált? - kérdezi, majd hamar beugrik neki, mert náluk is ki van téve egy plakát, hogy megfenyegették a Tűz Urát, és busás jutalom jár annak, aki elkapja.
- Őő, rendben, intézkedünk az ügyben. - mondta, majd megköszönte a segítséget és elsietett a dolgára.

Amuna jutalma: 4 képesség pont - tekintve, hogy ő győzte le a férfit.

Ai jutalma: 3 képességpont, mert időközben a történet szerint elájult és nem tudta folytatni a küldetést.

Az ápoló először értetlenül nézett, és meg is kérdezte, hogy mit csinált a férfi, de aztán eszébe jutott, mert náluk is ki van téve a plakát, és mondta, hogy intézkednek az ügyben.
- Rendben, köszönöm^^. - mondtam. Nem érdekelt tulajdonképben a pénz, hisz a kórháznak jobban kell mint nekem. kint meg Buffi várt a hasán fekve kíváncsian nézegetve befelé.